HTML

Hirdetés

(Nem csak) Ferrari 1:18

1:18-as méretarányú sárvédős fém modellautók, persze a fő téma a Ferrari még mindig.

Címkék

308 (5) 328 (1) áttekintés (1) bemutató (2) elite (1) fekete (1) gtb (3) gts (2) hw (1) kék (1) kyosho (4) magnum (1) összehasonlítás (1) parizer (1) piros (2) saját gyűjtemény (4) sárga (2) Címkefelhő

Friss topikok

  • ferrarifan: Nagyon szép modell, ez a sárga szin meg nagyon jól áll neki. Ha nem kellene most másra a pénz, én ... (2013.01.19. 11:37) Kyosho Ferrari 308 GTB
  • Labdacs: @=xapa=: ide: hdf.vsg4.hu/viewtopic.php?f=9&t=716#p14418 még írtam pár gondolatot a témával k... (2012.04.02. 12:48) Naaaagy 308-as áttekintés
  • Camaro96: @Labdacs: még egy sorry lemaradt...:/// (2012.02.08. 19:55) Labdacs pakkot kapott
  • Voice27: @Labdacs: Remélem a bukólámpával kapcsolatban igazad lesz, nagy dolog lenne ha megtartanák. Viszon... (2011.10.16. 19:49) HotWheels Ferrari 308 GTB
  • Labdacs: @JSHannibal: igen, ez is egy álláspont, sok gyűjtőt ismerek, aki javítgat az autókon. én viszont m... (2010.08.09. 23:10) Elite Ferrari 308 GTS vs. Kyosho Ferrari 308 GTS

Blogajánló

Archívum

Kyosho Ferrari 308 GTB

2013.01.19. 11:25 Labdacs

készítettem pár képet a nemrég érkezettről. mivel a Kyosho 308-asról már készült bemutató, nem is szaporítanám róla a szavakat, de a képeket érdemes átfutni. (a képek jobb egérgomb/kép megjelenítése funkcióval nagyíthatók)

1 komment

Címkék: sárga 308 gtb kyosho saját gyűjtemény

Naaaagy 308-as áttekintés

2012.03.31. 09:41 Labdacs

sokszor kapok kérdéseket gyűjtőtársaktól, de néha ismeretlenek is megtalálnak vele, hogy meséljem el, hogy egy-egy típust melyik gyártó adta ki, milyen színben, melyik milyen minőségű, mik a különbségek az egyes kiadott verziók között, stb, stb. van nekem ugye ez a táblázatom, de gyorsan rá lehet jönni, hogy az ezekhez az információkhoz nagyon kevés. ezért úgy döntöttem, hogy irkálok ilyen jellegű posztokat. ha úgy látom, hogy érdemes, lesz folytatás is. a legutóbbi kérdés a szívem csücskével, a 308-as Ferrarival kapcsolatban jött. a válasz pedig itt lent olvasható.

HW Elite 308 GTS. ez a hivatalos neve, az imcdb.org-on kutakodva rátalálhatunk, hogy valószínűleg inkább egy 308 GTSi-ről van szó. ott kell megnézni, mert a Mattel szerint ez ugye Robin Masters autója volt a Magnum PI sorozatból, még ha jogok híján ez sehol nem jelenik meg a modellen. jellegzetességei: amerikai nagy lökhárítók, oldalfények, egy szem szögletes tükör, a 328-asokhoz hasonlító, U alakú rácsos motorháztető. a modell egyébként a "beleadunk mindent"-féle Elite gépek közül való, eléggé szerethető, persze rendelkezik pár apró hibával, de alapvetően korrekt gép. természetesen csak pirosban létezik. nem olcsó már, az 5000 példány elég gyorsan elfogyott belőle. szerepelt itt a blogon már hosszabban is, amikor a Kyosho 308 GTS-sel lett összehasonlítva.

Kyosho 308 GTS. a nagy kedvenc, az egyike az "előbb a vesémet" modelleknek itthon. európai autóról van itt szó, rendes, szép első lökhárítókkal, QV köténnyel, kis hátsó szárnnyal, két szép kerek tükörrel, rendes normál 308-as motorháztetővel. mélyen a zsebbe kell nyúlni érte, de aki teheti, ne hagyja ki, nagyon jól sikerült modellről van szó. a fotón látható sárga mellett létezik pirosban is. a blogon a fent említett összehasonlításban lehet róla bővebben olvasni.

Kyosho 308 GTB. a korai, hengerenként kétszelepes verziót is megalkotta a Kyosho. szerencsére. picit kevésbé díszített, mint a QV; nincs szárny a tetőn, nincs nagy első kötény, csak egy tükröt kapott, hátul a négy helyett csak egy kipufogóvég található és mintha a kerekek is kisebbek lennének egy mérettel. beszerezhető, de ahogy az összes Kyosho 308-asnak, ennek is 100 euró körül indul az ára netes aukciókon. gyönyörűséges, ahogy az összes Kyosho 308. létezik ebben a pirosban és sárgában.

Kyosho 308 GTB QV. az autó, amin minden van, ami a sima GTB-ról hiányzik: első kötény, tetőszárny, négy kipufogó, két tükör. az én szememben ez az autó "A 308". ha valaki szerencsésebb, mint én, némi pénzmag beáldozása után igazi gyöngyszemhez juthat. sárga és piros színben adta ki a Kyosho.

HW Elite 308 GTB. gyakorlatilag egy QV-ről van szó, csak amerikaiul. a QV-ségről a "Quattrovalvole" feliratok árulkodnak az autó seggén és a szelepfedélen, az amerikai gyökerekről pedig a kelleténél nagyobb lökhárítók és az oldalfények mesélnek. sajnos a GTS-sel ellentétben ez a csukott verzió nem sikerült olyan jóra, hogy bármilyen téren versenybe szállhasson a Kyosho kiadásokkal, viszont ezt a tulajdonságát a piac is értékeli, ezért néha-néha egészen nevetséges áron beszerezhetők ebay-ről, vateráról, felszámolt gyűjteményekből. a képen látható kék mellett természetesen létezik pirosban is. aki többet tud róla, a blog londoni különkiadásában elolvashatja a részleteket.

nna, jöjjön akkor a parizer; Kyosho 308 GTB Paris Debut Version. a legritkább 308-as, az 1975-ös párizsi szalon slágerét, az akkor még friss és ropogós 308 GTB-t mintázza majdnem a tökéletességig konvergálva. gyakorlatilag egy kékeszöldre festett sima GTB, pezsgőszínű ülésekkel és ajtókárpittal, tetőantennával. le sem merem írni, mennyibe kerül most, meg, hogy mekkora hatalmas nagy érzés volt, amikor két évvel ezelőtt végre hozzám is beparkolt egy. az utána készült bemutató elolvasható itt.

elsőre talán nem is tűnik fel senkinek, de a nem piros Elite 308 GTS-ek nem csak a fényezésben különböznek a Magnum verziótól. kaptak szép ovális tükröket mindkét oldalra, ezen kívül rendes 308-as motorháztetőt. apróságok, de ezekkel azért mégis szebbek picit, mint a piros. érdekes módon a népnek mégis az kell, az ebből a fajtából kiadott sárga és fekete variánsok még szép számban megvásárolhatók, normális áron.

HW 308 GTB. először ki akartam hagyni, ha ha már egy egész bemutatón keresztül foglalkoztam vele, mégis úgy döntöttem, hogy szerepeltetem itt. gyakorlatilag az Elite verzió súlyosan lebutított változatáról van szó, fix bukólámpákkal, műanyag ajtókkal, faék motortérrel, beltérrel. olcsó-olcsó, de néha a piros Elite egy árban van vele. ha valakinek fekete kell, akkor persze csak ezt veheti, mert ugye pirosban, kékben, és a képen látható feketében létezik.

ennyi lett volna, így képzelném el ezt a dolgot. biztosan egy csomó minden lényeges infót kihagytam, de erre valók a kommentek.

8 komment

Címkék: áttekintés 308

HotWheels Ferrari 308 GTB

2011.10.08. 22:53 Labdacs

a kedvenc színkombinációnkban is megjelent. fekete, piros belsővel. sajna szokás szerint a Mattel újra túlzásba vitte a leegyszerűsítést, de én valószínűleg így is beszerzem.

9 komment

Címkék: hw fekete 308 gtb

Kyosho Ferrari 328 GTS

2010.06.16. 14:16 Labdacs

mostanában teljesen a 308/328 bűvkörében lebegek. még mindig. az utóbbi nemtudomhány autómból legalább négy ebből az alomból került ki. sárga 308 GTS, párizsi GTB, Magnum GTS. meg ez a kis szürke egérke, ez a Kyosho 328 GTS.

sokáig nézegettem Dezsőnél valamelyik börzén. hogy jó lenne, jó lenne, de drága. forgolódtam éjjel, hogy ejj, de el kellett volna hozni. de nem, jól tettem, vannak az életben sokkal fontosabb dolgok is, marad ahol van, majd egyszer lesz ilyenem. a birtoklási vágyam küzdött nagy csatákat a realitásérzékemmel és a lelkiismeretemmel. ez így ment vagy három börzén keresztül. aztán végül hazahoztam.

így lett 328 GTS-em. amit azóta is próbálok megkedvelni, de nem megy. ugyanaz a helyzet vele, mint az F50-nel; annak ott van az F40, ennek pedig a 308. egyszerűen nem tud kilépni az árnyékából. a tönkretett, levágott orr, a karakterét vesztett hátsó lökhárító, a hiányzó légbeömlők, a kiherélt kilincsek, a színre fújt tetőoszlopok. ezekkel van csak bajom.

persze a Kyosho erről nem tehet, ők mindent elkövettek, hogy a modellt kritika ne érhesse. a tipikus, első ránézésre, vagy akár csukott szemmel, szagról is felismerhető érzést nyújtja: nagyon ott van. sztenderd kiosó.

sajnos semmi több. ennél a Kyosho modellnél éreztem először házi feladat fílinget, a komolyan, de minden lelkesedés nélkül elvégzett munka kesernyés utóízét. amitől a végeredmény persze lehet még hibátlan, de valahol mégis mindenki tudja, hogy a diák ezúttal csípőből, rutinból oldotta meg a dolgot, nem lelkesedéssel és szorgalommal.

az egész modell olyan, mint az igazi 328-as: mintha vették volna a meglévő alapokat, ráaggatták volna a fészliftet és hátradőltek volna. itt van például egy 308 fenék más lökhárítóval. szép-szép. persze, hogy szép. hiszen Kyosho.

jajj, ez az orr. büntetés. de korrektül van kialakítva. szép az embléma, szépek a lámpák, finomak a kis részletek.

természetesen nyílnak az első lámpák.

a tükör is ismerős lehet a 308-asről.

aki figyel, láthatja a különbséget; a szuper kis füles kilincsből ilyen szögletes valami lett. önmagában ez sem rossz, de egy jó adag stílus azért elveszett így a szélcsatornában.

a felnik, kerekek, féket teljesen rendben vannak. nincs lelkesítő részlet; olyan, dolog ez, amit öt perc múlva simán elfelejtünk.

nincs szükségpótkerék, teljes értékűt kap a ferrarista. szerencsére a jó japánok odafigyeltek, hogy a csomagtartóba dobott keréknél ne legyenek a kerékanyák a helyükön. apró kis részlet, de azért, vagy éppen emiatt sokat elárul az alaposságukról.

belül minden fekete. az ajtókárpitok is. ami nagy kár, mert az egyébként nagyon eltalált formákon, anyagokon sokat dobna valami világosabb belső.

egyébként pedig a belső makulátlan, minden a helyén, minden pontos, minden arányos, értékes, finom.

a motore tartogat talán némi izgalmat. a színes kis részegységek, a kígyózó kábelek, csövek, a pici kis táblák egyvelege kárpótol minket.

mert a kárpótlás elkel, sajnos picit szürkére, sablonosra sikerült ez a gép. de félreértés ne essék: nagyon bánnám, ha nem hoztam volna el Dezsőtől.

10 komment

Címkék: bemutató piros 328 kyosho saját gyűjtemény gts

Elite Ferrari 308 GTS vs. Kyosho Ferrari 308 GTS

2010.06.05. 21:10 Labdacs

a gigászok harca következik. nna jó, nem, de egy olyan kis összehasonlítás, amire már nagyon vártam. annak a lehetőségére is, hogy írhatok egy ilyet, meg magára a végeredményre is. a piros sarokban: Elite Ferrari 308 GTS "Magnum", a sárga sarokban: Kyosho Ferrari 308 GTS QV. ez az első olyan összehasonlítható típus a Kyosho vs Elite fronton, ahol talán nincs előre lefutva a meccs, ahol a legendás precízitás ellen van esélye a friss vérnek, ahol az ember nem úgy ül le leírni a véleményét, hogy vigyáznia kell, hogy ne sértse meg azokat, akik pénzt adtak a vesztesre. főleg, hogy tényleg nem tudni előre, ki fog innen vesztesként elgurulni.

talán a küzdő felek bemutatásából lehet következtetni rá, hogy nem pontosan ugyanarról a típusról van szó. Magnum barátunk számos GTS-t használt a filmsorozat alatt. hogy ez melyik belőlük, azt nem tudom, de a fő különbség a Kyosho verzióhoz képest, hogy azzal ellentétben ez amerikai kiadású, ami leginkább a nagyobb első lökhárítókról és az oldalfénykeről ismerhető fel. persze vannak még különbségek, de ezekről majd később.

ránézésre méretükben, arányaikban teljesen rendben van mindkét gép. ez a Kyosho-nál nem is volt kérdés, de meglepő, hogy az előzetes képek alapján kis esetlen elefántbébinek kinéző Elite milyen szinten életre kel, ha az ember a kezébe veszi. már ha sikerül a művelet. ugyanis a szokásos Elite dobozból kiszedős tortúra nála sem rövidebb a megszokottnál. összesen hat csavar szorítja a műanyag talphoz, de az még csak a könnyebb rész, a drótok eltávolítása az igazán idegölő, határozott óvatosságot követelő művelet. nekem majdnem egy ablaktörlőm bánta.

a Kyosho-t meg egyszerűen kivettem a hungarocell dobozból. nem baj, van még mit tanulniuk a babagyártóknak. a fejlődés szerencsére látható. először elgépeltem, és azt írtam, hogy átható. magán a vason egyszerűen nem látok különbséget, teljesen egyforma a kettő. a különbség a részletekben bújik el, ott játszódik ez a meccs igazán.

de még mielőtt belemélyednék a kis apró egytizennyolcad méretű háromszögablakok világába, említsünk meg azért egy dolgot, ami a Mattel számlájára írható, méghozzá kövér feketepontként. amióta felröppentek az első hírek az Elite Magnum Ferrari megjelenéséről, a Mattel végig azt kommunikálta, hogy ugyan a jogokat nem sikerült megszereznie, ezért csak utalások lesznek a dobozban a sorozattal kapcsolatban, de lesz ROBIN-1 rendszám. hát nincs. ez egy jó kövér béka, le kell nyelni. viszont legalább üres a helye, aki szeretne, umbauzhat magának egyet.

picit fura, hogy az Elite verzió ilyen magasan hordja az orrát, ellentétben a Kyosho által megformált jó kis QV orral. ha tehetségtelen autós-újságíró lennék, akkor most leírnám, hogy mélyre húzott első kötény.

hátulról sok különbség nincs. újra előjön az akkori divatos amerikai nézet, hogy a nagy lökhárító sosem árt. de ennyi.

úgy érzem, hogy azért megérdemel mindkét modell egy-egy saját, teljes alakos képet ide.

a lámpáknál rögtön látszik, hogy a Mattel sokat forgatta a kezében a konkurrens modellt. elhagyták a hatalmas bunkót, ami a lökhárító aljából lógott, ami a legtöbb szögből látszott, és egy másik, kis nagyon apró pöcköt helyeztek el (valamiért nem a jobb, hanem a bal oldalon) a lámpák nyitására. fura módon azok ezzel a kis pöcökkel sokkal kisebb erővel nyithatók, mint a Kyosho-n levővel. a Kyosho ott  próbál egyenlíteni, hogy az ő szemeit majdnem tökéletesen ki lehet nyitni, az Elite verziónál ehhez hiányzik pár fok.

az adok-kapok a kerekeknél is megfigyelhető. a Kyosho felnijei talán túlhangsúlyozottnak tűnhetnek, de ez ilyen az eredeti autón is, az Elite csak egy stilizált fakó valami hozzá képest. viszont a Kyosho-n traktorgumik vannak, ráadásul a gumi anyaga, a színe, de a peresség eltalálása is jobban összejött az Elite verzión.

talán-talán az ajtónyitó pöckök a Kyosho-n jobban sikerültek. a háromszögablakok sem síkbeli alakzatok térbe helyezve, hanem van nekik saját háromdimenziós kiterjedésük. talán ennyi a különbség, ha az ajtókat figyeljük. meg mintha az Elite díszcsíkjai finomabbak, vékonyabbak lennének. de az illesztések, a formák mindkét modellen egyformán jók.

a Kyosho ablakkeretei nekem jobban tetszenek. a szebben kidolgozott gumikeret miatt. az ablaktörlőkkel picit gondban vagyok. persze-persze, hogy a Kyosho-n levők picit bumszlik, meg műanyagok. az Elite fotómaratott fémet kapott. de nekem pont ez nem tetszik bennük. fémek, de hajszálvékonyak. egy igazi ablaktörlő nem ilyen pengevékony, hogy bizonyos szögekből nem is látszik. sajnos ez tendencia; ugyanilyen ablaktörlők vannak a vadiúj HighEnd Kyosho 250 GTO-kon is.

az Elite tükrei egy szóval megfogalmazva rondák. de sajnos nem volt más választásuk, Magnum is ezeket a tükrőket bámulta, mikozben a csúnya bácsik tolták le nagy nehéz és lomha terepjárókkal az útról. csak az izgalom kedvéért. a Kyosho tükre szebb. sokkal. főleg a rajta levő kis Ferrari logó miatt.

az ajtó mögötti rács kidolgozásánál egyértelműen az Elite verzióé a siker. ugyanis náluk az valódi rács, be lehet látni a kis lyukakon. a Kyosho rácsozata  kis túlzással nem más, mint egy csíkosra festett tömör háromszög.

a Magnum féle autón érdekes módon más a motorháztető, mint a normál 308-asokon. olyan, mint amit később a 328-ason használtak. belenéztem a filmbe, nem tévedés, tényleg ilyen volt. ez dícséri Matteléket, annál is inkább, hogy a szintén idén megjelent, szintén amerikai, de mezei, nem magnumos verziókon a normál gépháztető található. fontos gesztus, hogy ilyen részletekre odafigyeltek. egyébként ha az összehasonlítás témájánál maradunk, nagy különbséget nem látunk minőségileg. talán annyit, hogy az Elite Ferrari felirata icipicit túlméretes.

ezt a túlméretezést a hátfalon levő lovacska kompenzálja. talán közelebb is áll a valósághoz, mint a Kyosho-n látható méret. viszont az Elite lova egy fémlap, addig ahhoz képest a Kyosho-é egy dombormű. különbség látható még alul a köténylemezeken, de ami modellszinten látató, az az, hogy a Kyosho kipufogói sokkal mívesebb darabok. négy kis vékony csillogó krómvég ellentétben az Elite szürke "úgyis tudom, hogy műanyagból vagy" végeivel.

azt hiszem, ez a kép önmagáért beszél; az antennacsonk a Kyosho verzión szebben sikerült.

a csomagtér viszont szintén adok-kapok színtere. a pótkeréknél a Kyosho vette a fáradtságot, és mankókereket mintázott. nem tudom, hogy a Magnum félében teljes értékű volt-e a pótkerék, de gyanítom, hogy ha igen is, a kerékcsavarok akkor sem voltak beletekerve. kár ezért a kis bakiért, főleg azután, hogy az Elite Dino-nál erre figyeltek. az egész kerék körüli környezet szebb a Kyosho-ban. viszont ott a hűtő csak jelzésértékű, az Elite verzióban pedig a kis lamelláktól kezdve a ventillátorokon át a hűtősapkáig minden szépen ki van dolgozva.

természetesen az egykaros ajtónyitó mechanikát elfelejthetjük, apró zsanérokon fordul mindkét modell ajtaja. az Elite picit nehezebben nyílik, és nem is elég nagy szögben. anyagában, kidolgozásában talán jobb a Kyosho ajtóbelsője, viszont a világos belső miatt az Elite sem rossz, plusz rejt magában annyi játékosságot, hogy a térképzseb környékén más a műanyag textúrája; mintha kárpitozott lenne. ilyet utoljára az UT F355-ösön láttam. ami fölött nem tudok napirendre térni, az a kis dudor az Elite köszöbének kellős közepén. hogy mi az? nem más, mint a dobozhoz rögzítő csavarok közül  a középső kettő menetének a helye. nem fér a fejembe. tényleg. lemondanak a formai hűségről csak azért, hogy négy helyett hat csavarral tudják atombiztosan beapplikálni a modellt az egyszer csak kihaló plexidobozukba.

mindegy. a belteret jobban szemügyre véve igazán nehéz eldönteni, hogy melyik fajta jóságot tartsuk jónak. az Elite előnyben van a többszínű kárpitanyagaival, a részletesebben kidolgozott műszereivel, bajuszkapcsolóival. a Kyosho-ban viszont picit pontosabbak a formák, szebbek a kárpitok, nincs annyira elrontva a kormány szöge.

az ülések mögötti lemez a Kyosho-n kárpitozott, az Elite verzión csak egy műanyag lap., viszont ott a "kalaptartó" kidolgozására is ügyeltek.

ha már motorháztető: nézzük meg gyorsan, mi van alatta. itt a színekkel a Kyosho tud előnyt szerezni, egyébként ember legyen a talpán, aki dönteni mer, hogy melyik motor szebb. mindkettő csodálatos. egy-egy hiányzó-, illetve meglévő plusz vezeték, táblácska csak a különbség. a kis csomagtartó a motor mögött is teljesen egyforma mindkét gépen.

ha választanom kellene, érzelmi alapon egyértelműen a Kyosho-t válaszanám. amennyit sóvárogtam utána, amennyi pénzt adtam érte később, nem kérdés. ha racionálisabb szempontokat nézek, akkor már sokkal nehezebb ezt kimondani. a Mattel nagyon sok törődést vitt bele ebbe a kis gépbe, simán ott a helye a Dino, a 410 Superamerica és a Mondial 8 által kikövezett úton. amint látható, néhány részletében picit a Kyosho orra alá is pörköl. de ezek csak apróbb szúrkálódások; számomra a Kyosho azzal nyeri meg a meccset, hogy az igazán fontos helyeken nem hibázik. de egy picit átgondoltabb belsővel, kicsit kevesebb fotómaratott alkatrésszel nálam már a Mattel lenne a győztes. viszont így sincs oka a szégyenkezésre! akinek egy igazán szép GTS kell, és sajnálja a vadászatára az időt, meg a pénztárcájából a beszerzéséhez szükséges 150 eurót, annak bátran merem ajánlani az Elite verziót. csak gyorsan, mert mindössze 5000 példány készül belőle. a képeken az 1314-es sorszámozott példány látható.

28 komment

Címkék: magnum sárga piros összehasonlítás elite 308 kyosho saját gyűjtemény gts

Kyosho Ferrari 308 GTB - Paris Debut Version

2010.04.21. 14:36 Labdacs

gyermekkori emlékek árasztanak el, ha egy 308-as Ferrarira gondolok. az első találkozás az autók világával, a Liener György-féle 1977-es autótípusok könyv, amiben a 308-as volt az egyik példa a tökéletes sportkocsiformára. kicsit később pedig ugye a Magnum. nem tudom pontosan, talán ezek miatt is, de számomra a 308-as "A Ferrari". még akkor is, ha önellentmondásba kerülök, amikor mindig azt mondom mindenhol, hogy egy Ferrari legyen 12 hengeres, orrmotoros. szubjetkív dolgok ezek, de ennyire tökéletes formát azóta sem alkottak az olaszok. egyszerű, mint egy faék, de mégis zseniális. az utódok néha meg sem próbáltak túlszárnyalni rajta (328, 348, 360), néha próbálkoztak, de nem jött össze (355, 430). talán a 458 lehetne formailag méltó hozzá a gagyi üvegből készült motorháztető nélkül.

szerencsémre a Kyosho is kellő alázattal és  lelkesedéssel nyúlt az autóhoz, elkészített belőle nagyon sok verziót. létezik az eredeti GTB, a QV, a QV-ből a GTS és a mai bemutatóm alanya, az 1975-ös Paris Debut Version. sajnos eredeti képet nem találtam, de ha hinni lehet a Kyosho-nak, akkor ebben a színben, mutatták be a párizsi autószalonon 1975-ben. van, aki színhibást kiált most, nekem is fura, hogy egy ennyire fontos modellt nem a megszokott pirosban tártak először a nagyközönség elé, de nagy szerencse ez, hiszen így megszültehetett ez a pompás modell.

igen, biztosan nem fog meglepődni senki, ezért már jó előre lelövöm a poént: ez a modell is a Kyosho hagyományaihoz méltó, nagyon jól sikerült, szenzációs darab. picit féltettem magam, hogy a mostanában elém kerülő CMC, meg GMP modellek után hogy fog hatni rám, de örömmel jelenthetem ki: megérte vadászni rá, az egyik kedvencem lesz jó ideig.

a formák, az illesztések természetesen rendben vannak. amennyire egy egytizennyolcason rendben lehetnek. a fényezést a képek nem tudják visszaadni, lefotózni biztosan le lehet, de nem az én tudásommal. kékes-zöldes-ezüstös-szürkés. szép. látni kell élőben.

bukólámpák buknak, a képen látható lökhárító alatti kis pöcök segítségével. ez sajnos nincs túlzottan eldugva; lehet, hogy ez zavarhat kritikusabb kritikusokat. maguk a lámpák viszont szépek, a kedvenc Ferrari orrom a lökhárítóra rakott indexekkel, krómráccsal, lovacskával.

a hetvenes évek közepén még sportosnak számított ez a kerék, ma a saját autómon is két mérettel nagyobb felnik vannak. picit talán azért az eredeti verzión mintha peresebb gumik lennének, de ez sajnos elő-előjövő hiba az összes gyártónál. kettős mércével lehet engem itt most vádolni: az 575 GTC-nél rettenetesen zavar, itt nem. de tényleg ez a helyzet, nem tehetek róla: ott zavar, itt nem.

talán látszik a fényezés, a szín játékossága. de a motorháztetőn levő finom rács és a Ferrari felirat visszafogottan szerény mérete is.

az ajtó nyitásához szerszámot kapunk. egészséges körmökkel rendelkezők nyithatják szerszám nélkül is, a kilincs alá pont befér egy vékonyabb réteg szaru. figyelni kell persze, mert az ajtó kis szögnél könnyen visszacsapódik. teleablak, szép illesztések, gyönyörű Pininfarina plakett, sajnos vaklyuk a levegőbeömlőnek.

a modell éke, koronája, ismertetőjegye a fényezésen kívül a tetőn levő antenna. picit kényessé teszi a modellel való bánást, a modell mozgatásánál, becsomagolásánál vigyázni kell rá, de megéri ez a kis plusz figyelem, a látvány a lényeg, nem a nyúlkapiszka.

a csomagtartóban műbőr borítás mögött lapul a pótkerék. ennyi. semmi hókusz. semmi pókusz.

a beltér nagyon sokat mutat magából, hála a pezsgőszín üléseknek és az ugyanilyen árnyalatú ajtókárpitoknak. a középkonzol kapcsolói és egy csomó bigyula a műszerfalon külön festett, nyoma sincs ronda matricának. a központi műszeregység persze matrica, de hatásában olyan, mintha fémből készült volna, nem papírból.

az ajtók természetesen rendes zsanérokon függeszkednek, a térképzseb, a könyöklő, az ajtózár is szép.

sajnos nem látszik, a négy gyergyakábel, a légszórőház, pár felirat. amit megmutatnak nekünk, az teljesen korrekt, sehol semmi csúnyaság. nagyon ügyes a hátsó csomagtartó üreg. szépen kárpitozott, a kis műbőr borítása viccesen, játékosan ernyed el a saját súlya alatt.

egy dolgot tanultam meg ezzel a modellel kapcsolatban a gyűjtésről; ha tetszik egy modell és akarjuk, akkor vegyük meg, ha van rá lehetőségünk. később lehet, hogy a falba verjük a fejünket, ha olcsóbban hozzá lehet jutni, de sokkal puhább a drágán megvett modelleknek fenntartott fal, mint az elszalasztott modellek legkeményebb, legdrágább kőből épített fala.

3 komment

Címkék: bemutató kék parizer 308 gtb kyosho saját gyűjtemény