Ferrari 1:18

készítettem pár képet a nemrég érkezettről. mivel a Kyosho 308-asról már készült bemutató, nem is szaporítanám róla a szavakat, de a képeket érdemes átfutni. (a képek jobb egérgomb/kép megjelenítése funkcióval nagyíthatók)

a múlt hét egész érdekesen alakult modellileg. járt nálam Zx, adott pár dolgot, amit most majd jól eladok a vaterán, találkoztam Missa kollégával is, telepakoltuk a Jazz csomagtartóját régi újságokkal, de a blog szempontjából legfontosabb találkozót Dofekné házában tartottuk. Dofekné, én és a 308…

összeszámoltam. ez a tizedik 308-asom. mind közül ezt szeretem legkevésbé. még a piros Elite verziónál is kevésbé. nem mondom ki rá így konkrétan, hogy ez egy szar, csak gondolok erre. hogy miért? fekete. vörös belsővel. telitalálat párosítás, aki nem F40-en és Testarossa-n szocializálódott, vagy…

a kedvenc színkombinációnkban is megjelent. fekete, piros belsővel. sajna szokás szerint a Mattel újra túlzásba vitte a leegyszerűsítést, de én valószínűleg így is beszerzem.

úgy döntöttem, hogy mindenféle kommentár nélkül teszem fel a modellről ma délután készült képeket. egyrészt nekem nagyon kényelmes, mert nem kell mindegyikhez frappáns szöveget kitalálnom szombat este tízkor, 38 fokos lázzal (hőemelkedéssel?) küzdve, másrészt pedig ezekből úgyis látszik, hogy…

...Dofeknétől. még nincs kész, de már majdnem:

gyermekkori emlékek árasztanak el, ha egy 308-as Ferrarira gondolok. az első találkozás az autók világával, a Liener György-féle 1977-es autótípusok könyv, amiben a 308-as volt az egyik példa a tökéletes sportkocsiformára. kicsit később pedig ugye a Magnum. nem tudom pontosan,…

annyi sikertelen próbálkozás után végre megleltem a megoldást. felfogtam, hogy nem lehet mindent. meguntam az alkudozásokat hibás példányokra, a vadászatot az ebay-en, az álmodozást, a lekvárosüveg kívülről való nyalását. ahhoz meg túlságosan csóró és nyúl vagyok, hogy az argentint bevállaljam.…