sokat gondolkodtam rajta, hogy kell-e nekem ilyen. mert nem is túl szép, a színe is több, mint szokatlan, de ahogy nézegettem, arra gondoltam, hogy ha lesz egy vitrinem, el fog ez férni a sok 250 GTO között. ráadásul egy picit olcsóbb is volt, mintha ugyanezt Bburago-ban akartam volna, ezért az a döntés született, hogy marad.
a poszt indítása előtt átnéztem, hogy miket irkáltam eddig a 250 GTO-ról, és eléggé elcsodálkoztam, hogy a HW verzióról nem született eddig még semmi. majd most. de nem lesz teljes így sem a dolog, mert ez sajnos egy Mass sorozatú HW modell, amiről azt hittem először, hogy nagyon meg is látszik rajta, de nem sok a különbség.
elég nagy távolságból nézve talán csak a fekete ablaktörlők lehetnek furák. ettől eltekintve hozza a szép GTO formát. persze nem olyan szép ívesen, mint a Kyosho verziók, de azért teljesen elfogadható a látvány.
szemből elszomorodhatunk a hőskort idéző fényszóró-kidolgozáson, a recés első légbeömlőkön, a hatalmas Ferrari emblémán az autó orrán.
hátulról a teljes dísztelenség jellemzi szegény jószágot. nemhogy rendszámtábla nincs, de a megvilágító kis lámpácskái is csak jelzésértékűek. ahogyan a csomagtartó nyitógombja is. a lámpákra sem pazaroltak túl sok energiát. azt hittem, hogy ezek a Mass verzió sajátosságai, de sajnos a rendes HW is így néz ki.
nekem nem tetszik ez a feketén hagyott ablaktörlő. nem tudom, hány cent megtakarítani ezzel, de biztos jelentős lehet az összeg. a krómkeretek is olyanok, mintha hámlana róluk a fényes réteg.
a kerekek a jó régi krómszínben csillogó HW felnikre húzott ballonos gumik, elöl-hátul egyforma méretben.
teleablakos ajtók. egyéb jót nem igen lehet róluk elmondani. a keretük túl vastag, furán idegenül hatnak a mindenféle szegényt nélkülöző helyükön.
belülről fura módon pont az idétlen sárga szín menti valamennyire a helyzetet. de csak annyira, hogy nem első látásra megy el tőle a kedvem.
belül a Mattel-től megszokott idomtalan kormány, a festőecset pedálok és a matricaműszerfal fogad. nem kő nyitogatni, nna.
a csomagtartóból kispórolták a pótkereket. ami nem is lenne baj, ha emiatt nem egy hatalmas lyuk tátongana a helyén, amin keresztül átláthatunk az autó alján. megcsodálhatjuk a diffit, illetve a hátsó kerekeket belülnézetből.
kérem oszoljanak, nincs itt semmi látnivaló.
ez a modell tényleg nem tetszett, írni sem szerettem róla, ez talán érződik is. tényleg csak azért tartottam meg, mert az ára alapján az egyik legolcsóbb modellem lett. ahogy a bevezetőben is írtam, sokat gondolkodtam a megtartásán, vagy azon, hogy inkább a fiamnak adjam-e. a vége az lett, hogy ez az első olyan gépem, amit akkor is nézegethet dobozon kívül, ha én nem vagyok ott.
