-csomagod jött, itt az értesítő. vettél valamit?
-akkor holnap csak Békásig viszlek, visszaugrom érte a postára reggel.
-mit vettél?
-semmi-semmit.
-Labda, modellt vettél?
-de csak egy olcsó valamit.
-megbeszéltük, hogy nincsenek tárgyak.
-de te meg kéthetente veszel egy cipőt.
-az más.
-megnézed?
-vidd innét.
-csak nézz rá.
-mondtam, hogy nem érdekelnek a vackaid, engedj nézni a tévét, hullafáradt vagyok, hadd relaxáljak egy kicsit.
-csak fogd meg, milyen könnyű.
-látom, úgysem hagysz békén, add ide. tényleg könnyű. elég gagyin néz ki. mennyibe került?
-10 euró. nna jó, 11.50... plusz posta.
-odaadod Benedeknek?
-majd 20 év múlva.
-ezért pénzt adtál? nezd meg, mindjárt szétesik, lötyög rajta az ajtó.
-tudod, nem mai darab, de a maga nemében szép. a sárga is jól áll neki.
-biztosan, nekem ezek annyira nem tetszenek. ha majd mx5-öst veszel, azt mutogathatod. de igazit.
-ez a tető is elég fura. legalább le lehet venni?
-nem a legszebb részlet a modellen, az igaz. sajnos nem lehet. vagyis nem vagyok benne biztos, de nem mertem feszegetni.
-van egy karc az orrán, pont itt a plexiburán.
-jajj, ott nem azt kell nézni.
-hanem?
-a plexiburát?
-azt nézem, van rajta egy karc.
-ez itt most tényleg egy ágaskodó paripa akar lenni?
-igen, olyasmi.
-úgy néz ki, mint egy pitiző kutya, amelyik most esik seggre.
-szuper, a csomagtartó nem is nyitható.
-sajnos nem, ezt én sem értem, akkoriban ez volt az elfogadott.
-és ezek a tükrök? látod, hogy honnan nőnek ki?
-költséghatékonyság. komoly szó volt ez már a kilencvenes években is.
-dehát ronda.
-olcsó.
-ronda.
-most eszembe jutott az a reklám, amikor két csávó vitatkozott arról, hogy egy kávé olcsó legyen, vagy finom. a végén pedig betoltak egy szőkét valami edusóval, hogy olcsó és finom. nna, ekkortájt született ez a modell is. úgy tessék nézni. egyébként van jó is a rosszban.
-micsoda?
-a tükör eltereli a figyelmedet az ablakkeretből kinövő ablaktörlőkről. pedig maga a keret dicséretes volna.
-de most már engedd, hogy nézzem a Colin és Justint. épp valakinek a fürdőszobáját alakítják át biokémiai laborrá, de úgy, hogy a férje ne vegye észre. mindezt 250 dollárból.
-ennek a nőnek van férje? azt hittem, hogy a napot nem látta még soha. egyébként nincs egy kis ezüst festéked? csak pár pötty kéne.
-itt bent ne festegess, büdös lesz. mire kéne?
-picit megkopott itt a felni, az idők során, gondoltam kijavítgatom.
-bízd ezt Dofeknére, nehogy úgy járj, mint a zöld teherautóval.
-ez rettenetes belül. piros ülések sárga autóban. az ajtók is gagyik, meg ez a rés itt a küszöbnél. tényleg nem ér többet 10 eurónál.
-ne légy igazságtalan, ha szépen, marketingesen akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a korának szellemében fogant, sőt, azon kicsit túlmutató megoldások is felfedezhetők rajta.
-magyarul örüljünk, hogy nem egy darabból van öntve az egész?
-nagyjából.
-egyszer ültem Ferrariban. nem volt egy nagy szám, nem is értem, miért vannak odáig érte az emberek. tök egyszerű volt az egész, nem volt benne semmi pláne.
-de a Ferrari az nem a plánéról szól. az benne a pláne, hogy nincs benne pláne.
-mindegy. én nem vennék. de annak nem ilyen volt a váltókarja. alul kilátszott a lyuk, be lehetett látni. szerintem az igazi nem ilyen.
-ebből hiányzik a motor.
-nem, ott van az.
-akkor elfelejtették lefesteni.
-nem, ez gyárilag ilyen, sajnos.
-Labdacsek, ez tényleg tetszik neked?
-nem vagyok teljesen hülye, látom én is a hibáit. de van enne egy csomó szerethető dolog. maga az, hogy nem mai darab, aztán a plexije ott elöl. számomra különleges, még ha eljárt felette az idő, akkor is.
-inkább tedd el valahova, ne is lássam. és kapcsold le a lépcsőházban a villanyt, hét körte ég.
