annyi sikertelen próbálkozás után végre megleltem a megoldást. felfogtam, hogy nem lehet mindent. meguntam az alkudozásokat hibás példányokra, a vadászatot az ebay-en, az álmodozást, a lekvárosüveg kívülről való nyalását. ahhoz meg túlságosan csóró és nyúl vagyok, hogy az argentint bevállaljam. viszont szereztem még egy pirosat egész jó áron. ő lesz a donor, a saját 308-asom az első Kyosho-m, azt nem lenne szívem bántani. fogom, szétszedem, átfestem. persze nem lesz egyszerű. a színt ki kell kevertetnem, el kell találnom. meg ugye az antenna. de elszánt vagyok. tudom-tudom, hogy az eredmény más lesz, meg nem ugyanaz, de így jártam. akkor kellett volna gondolkoznom, amikor nem vettem meg 70 euróért a megjelenésekor.
