ismét túl vagyunk egy eseménydús börzén. az programajánló posztban beharangozott alacsony árak úgy látszik, hogy meghozták a vásárlókedvet, mert szinte alig fértem az asztalhoz az érdeklődőktől, akik vittek is a portékából szép számmal. amik ilyen áron sem keltek el, azok közül kiválasztottam hármat, akiket nem kínzok tovább, a gyűjteményem részévé tettem őket. lett igazi vásárfiám is, két darab.  az egyik egy kis egyszerű, sima piros HW 250 GTO, de ami érdekesebb, az a mára picit ritkának számító HW 575 MM. Dofeknéra bíztam a megkezdett, de soha be nem fejeződni látszó fehér 410 Superamerica projektet. bár így félig készen összerakva is elég jól nézett ki, ha lenne egy szervizes diorámám, biztosan így hagynám. történt még más csoda is: benézett hozzánk Leonardo kolléga, aki szerintem pozitívan csalódott a börzében. de majd talán elmeséli ő, hogy mit gondol róla.