nemrég jött ki a Mattel ezekkel az újfajta zárt 1:18-as Elite dobozokkal. amióta megjelentek, elég sok kérdést kaptam, hogy mégis, jó-e ez, rossz-e ez, egyáltalán hogyan kell kivenni belőle a modellt, vannak-e drótok, szalagok. satubbi. arra gondoltam, hogí a legfrissebb szerzeményemen, a 458 Spider-en keresztül megmutatom, hogy miről is van szó.
a doboz bár kisebbnek látszik, méretre tökéletesen megegyezik a korábbi ablakos dobozokkal kisebb is, mint az ablakos verzió. a dizájn nagyon nem változott, csak az ablak eltűnése miatt több lett a hely a feliratok, emblémák elhelyezéséhez. a karbonszálas utánzatú mintáról meg talán leszoknak egyszer.
hátulról is teljesen rendben van, a fent említett csicsán kívül semmi más nem rontja az összképet, nekem a modellről készült képekből alkotott kis csík is tetszik.
az első fekete pontot akkor kapja a doboz, amikor a kinyitásra kerül a sor. le van ragasztva. pedig nincs rá szükség, a doboz oldalán levő "ajtó" a ragasztócsík nélkül is a helyén maradna, sőt, inkább az a tapasztalat vele, hogy elég nehéz kinyitni. mivel az anyaga maradt az a puha karton, amit az ablakos doboznál is használtak, ezért óvatosan kell a nyitást csinálni, mert nagy a veszélye, hogy eltépődik.
ez a hungarocell tömb rejtőzik a dobozban. nagyon könnyű kihúzni a papírból, mert a szélein vannak bemélyedések, ahol az ujjaink meg tudnak kapaszkodni. a tömb teteje most lapos, de pl. az Italia GT2 esetében itt kis mélyedések vannak ahová a fedeleket csomagolják. aztán az egészet áttekerik kétszer vastag átlátszó ragasztószalaggal. az újabb Kyosho-k papírszalagos megoldása szerintem elegánsabb de azért így sem rossz.
a második fekete pont az autót rögzítő csavarok miatt jár. mert hungarocell doboz ide, vagy oda, az autó bizony keményen bele van csavarozva az aljába. ráadásul a csavarok perselyén keresztül van tekerve a fentebb említett ragasztószalag-csík. a Spider-nél elég mélyen vannak a csavarfejek, a lyuk meg szűk, ezért az ilyen cserélhető fejes csavarhúzókkal nem nagyon érdemes próbálkozni, rendes csillagcsavarúzó kell a művelethez.
valamiért megmaradtak az ajtókat rögzítő szalagok. viszont drótok nincsenek. lehet örülni és fellélegezni, hiszen majdnem mindenkinél ez volt az első kérdés. egyébként szerintem ez az új doboz a beszedett rossz pontok ellenére is hatalmas előrelépés, ha a hungarocellt az autó méreteihez igazítanák, akkor még a csavarokat is el lehetne hagyni. ez lenne az igazi. de ne legyünk telhetetlenek.
Bburago Ferrari F40. mi mással is lehetne kezdeni, mint a világ talán legnagyobb darabszámában gyártott 1:18-as modelljével? írthatnám azt is, hogy tegye fel a kezét, akinek nincs, vagy sosem volt, vagy sosem látott még ilyet. igazi gyűjtői kezdőmodell modell. persze nem mai darab, de nagyon messziről elfogadható látványt nyújt. modern megoldásokat, különleges részleteket senki ne várjon tőle. beszerezni rém könnyű, elég eldobni egy követ, és ha koppan, akkor már meg is van. nna jó, túlzok. de a vaterán mindig van belőle. hogy milyen színekben létezett? inkább mondjon valaki egy színt, amiben nem. nem is szólva a matricázott versenyverziókról. talán még a Bburago-nál sem tudják erre a választ. 
Polistil Tonka Ferrari F40. íme egy másik őskövület, csak a Bburago verziónál jóval ritkább (bár egy pont most van fent a vaterán is). elég sok megfordult a kezem alatt, ezért is hihetetlen, hogy a gépemen egy fotót sem találtam róla. ezért loptam egyet a 
HotWheels Ferrari F40. az egyik első HW modellem egy ilyen piros F40-es volt. picit esetlen, picit aránytalan volt, de hátvílz, ami nagy számnak számított a sok-sok Bburago után. teljesablakos oldalsó szélvédő, pontosan felrakott matricák, szép fényezés. nagyjából ennyivel tud többet az olasz modellnél. feketében, pirosban és 60 évfordulósra matricázva ezüstben és pirosban létezik. 
HW Elite Ferrari F40. ezzel a modellel indult útjára a Matel azóta is ellentmondásos Elite sorozata. gyakorlatilag fogtak egy mezei HW F40-est, és kipingálták ott ahol ki kellett. kapott szebb matricákat, néhány apróságot, egy új dobozt, és már mehetett is ki a piacra, mint prémium modell. amikor megjelent, nagyon szerettem volna, de azóta sincs. mára meg már szinte beszerezhetetlen, annyira ritkán bukkan fel árverési oldalakon. sárgában és pirosban vadászhatunk rá. forrás: 
HW Elite Ferrari F40 GT LM. érdekes öszvérállatról fogok most mesélni. van olyan valamelyik mitológiában, aminek a felső része egy csúnya állat, az alsó része meg egy szép állat? valamiféle inverz sellőre gondolok. nna, ez a gép pont ilyen. az övvonaltól felfelé mintha a régi Elite modell köszönne vissza, lejjebb viszont minden porcikája új. a motortól kezdve a beltéren át a kerekekig. pár csúnya megoldást letakarva megállapíthatjuk, hogy nem is sikerült rosszul. létezik háromféle matricás verzióban (Totip, Pilot, 
Kyosho Ferrari F40. "az F40-es modell". ha valaki azt kérdezi, melyiket kell keresni, ezt ajánlom. annak ellenére, hogy egyre meredekebben ível felfelé az ára. de még mindig itt kapjuk a legtöbbet a pénzünkért. pirosban és sárgában létezik. 
Kyosho Ferrari F40 LW. LW, vagyis könnyűsúlyú. az utcai gép picit tuningolt verziója. más ablakok, még puritánabb beltér, de a fő ismertetőjegye a modellnek a négy fekete felni. pirosban talán még jobban kiadja, de csak a feketéről tudok 
Kyosho HE Ferrari F40. van ez a fura HE sora a Kyosho-nak, ami nem sokban különbözik attól, mint amit anno a Mattel csinált Elite néven. a mezei Kyosho darabok vannak ellátva némi extával. tessék a némit szó szerint érteni. akinek megéri pénzt adni érte, az vegye-vigye. az utcai verzió létezik pirosban, az LW feketében. itt valamiért lemaradt az LW-ről a fekete felni. forrás: 
Kyosho HW Ferrari F40 LW LM wing. ahogy a nevéből is kitalálható: egy LW az LM verzió szárnyával. egyelőre feketében, de nemsokára pirosban is. forrás: 
persze az ember tudja, hogy ez a Kyosho HE csak mese, azért találták ki a japánok, hogy kerüljön valami magyarázat az árcédula mellé, amit a sima verziókhoz hozzátett érték a Testarossa esetén sem fedez. pedig akár jó is lehetne ez, főleg a színkombináció miatt; sokunk egyik kedvence ez: fekete Ferrari piros belsővel. távolról szuperül is néz ki. de ugye megfelelő távolságból egy Bburago is. upsz, ezt azért el szerettem volna kerülni. a burágózást. de sajnos kicsúszott.
pedig nem indult rosszul a dolog, a dobozt kibontva tipikus Kyosho-illat töltötte be a kicsi dolgozószobámat; ragasztószaggal kevert friss festék- és műanyagszag. szeretem. de azt már nem, hogy a festék látszólag olyan friss, mintha meg sem száradt volna: opálos a felület, mintha a kelleténél hígabb anyaggal dolgoztak volna. én ebben a témában viszonylag vak vagyok, de mások már mondták nekem, hogy a Kyosho nagyon csúnyán festi a feketét. nekem csak most tűnt fel, ennél a modellnél. pláne az új bezzeg-gyerek, az Elite 458 GT2 fekete csíkjaival összehasonlítva. a ragasztónak meg nem csak a szaga van jelen, hanem foltokban, csíkokban megjelenik itt-ott, a felhasználóra bízva a letakarítását. az egész olyan szedett-vedett hatást keltett, ráadásul itt-ott görbe, csámpás ez-az. ahogy írtam is a vaterán: a meósok nem voltak a helyzet magaslatán.
az már a legelső fotókon látszott, hogy a csomagtartó piros plüssborítása kikandikál a nyitható bukólámpák mögül. de nem csak onnan, végig a csomagtértető illesztése mentén, ezáltal olyan hatást keltve, mintha nem lenne csukva a tető. viszont az ablaktörlők szépek, a 3D-s Ferrari emblémák meg még annál is szebbek.
azért is írom ezeket, hogy azért ne csak panaszkodással teljen el ez a poszt. fokozom is picit: a felnik, meg úgy egyébként, az apró kicsi kis apró részek nagyon szépek, finomak, méretpontosak. ezzel kapcsolatban sosem volt probléma a Kyosho munkáinál. nincsenek béna megoldások, nem odaillő alkatrészek.
az ajtók is szépen illeszkednek, ahogy azt kell, a kopoltyú lemezei szépen egy vonalban futnak az ajtó utáni résszel. kinyitni őket csak a csomagba tett kis szerszámmal ajánlott, ha valakinek nincs elég erős körme.
belül már az ajtóknál kezdődik a vörös-fekete mánia. igazából sokat nem lehet róla elmondani, egy vörös ajtóbelső egy fekete könyöklővel.
még beljebb sincs sok újdonság. látszólag. pedig látszik, hogy az egész műszerpanelt lecserélték, végre meglett az a lyuk az ajtóval csatlakozó részen, 
a csomagtartóba is került három barna táska. ezt szimpla parasztvakításnak tartom. inkább ne látszódna ki a piros borítás csukott állapotban szinte minden szögből. a plüssözés szélső peremén végigfutó szegélyről nem tudtam eldönteni, hogy szándékos, vagy a lecsukva hozzáérő fedél fogta-e meg feketére.
a motortérrel nincs baj, még több kábel, még több dísz, még több ez-az. azért ha már HE, legalább a tanksapkát kinyithatták volna. de ahogy írtam is fentebb, ez nem igazán HE mégsem.
