összeszámoltam. ez a tizedik 308-asom. mind közül ezt szeretem legkevésbé. még a piros Elite verziónál is kevésbé. nem mondom ki rá így konkrétan, hogy ez egy szar, csak gondolok erre.

hogy miért? fekete. vörös belsővel. telitalálat párosítás, aki nem F40-en és Testarossa-n szocializálódott, vagy már kinőtt az "a Ferrari az piros" kórból, annak talán a legjobb kombináció. CMC 250 TR #124, Kyosho 365 GT4 BB. szerintem mindenki érti, hogy mire gondolok. ehhez képest mit kapunk kedvenc gyártónktól? egy szándékosan, külön pénz és erőforrások árán lebutított játékautót, amit ki lehet ugyan tenni a vitrinpolcra, de ha átjön a sógor a szomszéd faluból, eszünkbe nem jut neki megmutatni.

pedig így feketén eltűnik a Mattel-féle 308-as forma esetlensége, az elnagyolt ablakív jótékonyan elveszik a fényezésben, az amerikai lökhárító sem olyan otromba, mint amilyen egyébként lenni szokott, sőt, az oldalfények kifejezetten jól illenek a fekete testbe.

az még nem is nagyon izgat, hogy a típusjel, meg a matricák nem kis fotómaratott izék, hanem csak rá vannak festve a modellre, még talán amellett is elmennék szó nélkül, hogy mindez meglehetősen hanyagul, ferdén.

de azért az már bicskanyitogató, hogy kihagyták a bukólámpát. nem azért tették ezt, mert spórolni akartak rajta, még azt is megkockáztatom, hogy olcsóbb lett volna meghagyni az eredeti megoldást. itt az volt a cél, hogy a paraszt, aki bukólámpát akar, vegyen 70 euróért Elite 308-ast. aztán jól ráfaragtak, mert az Elite nem kell senkinek, csak a vakoknak, meg akiknek nem jutott Kyosho. meg az én fajta mindenevőknek.

az ablaktörlőknél is látható a spórolás, itt nem is tudom, mit gondoljak, mert nekem az Elite kétdimenziós síklapos rendszere sem nyerte el a tetszésemet, de azért ez az egy darabból öntött kígyó sem fog a díjnyertes megoldások közé tartozni.

a felni-gumi kombinációval tulajdonképp semmi baj. olyan, mint az Elite verzióé: mintha vajból készülne, amit már rég kivettek a hűtőből, és picit megpuhult.

ha már puhaság: igen, a két ajtó, a csomagtérfedél és a motorháztető is műanyagból készült, ráadásul a tejfölöspohár minőségűből. az, hogy az ablakkereteket lespórolták, az szinte természetes ebben a diszontkategóriában.

e fentiek után talán már ott tartunk, hogy külön öröm, hogy az ajtókat külön pénz és idő ráfordítása árán nem tervezték át egykaros zsanérosra. pedig az lett volna igazán stílusos.

egyébként maga a beltér nem olyan tragikus. kárpitra, színes-szagos festési bravúrokra, vérpezsdítő hangulatra senki ne számítson, de szódával elmegy kategória. pláne ha van velemi kis etilalkohol abban a szódában angolszász területről.

ma is lemaradtam egy jó kis whiskey-zésről, mert természetesen én voltam a sofőr, ezért csak szagolgattam a piát.sebaj, majd legközelebb.

a csomagtérfedéllel tessék vigyázni, tényleg papírvékony, középen nyitni/csukni, különben csavarodik, nem nyílik/csukódik rendesen.

a motoron senki nem fog csodálkozni: az Elite motorja, megfosztva minden olyan résztől, ami azon szép volt. sehol egy kábel, egy cső, egy szép kupak, egy típustábla. a csomagtartót takaró kis műbőr lebernyeg is hiányzik. de a rögzítésére szolgáló lyukak, rések ott éktelenkednek a csomagteret a motortól elválasztó falon. azt hiszem, ezt a képet fogom megmutatni Benedek fiamnak, amikor azt magyarázom neki, hogy mit jelent az, hogy igénytelenség.

ha fémből lennének az ajtói, néhány helyen nem látszana a szándékos butítás, akkor bátran felvehetné a harcot akármelyik 8ezer forintos Welly-vel, jó parkettán tologatós gép lenne belőle. de 12ezerért ez így egy rossz vicc, a színkombinációján kívül ráadásul semmi nem indokolja a létezését.